Humancell MCC Kft.
1087 Budapest, Fiumei út 7.
e-mail:
info@humancell.hu
központi ügyfélszolgálat: 06 (1) 323 2410
őssejtbank ügyfélszolgálat: 06 (1) 323 2418
fax: 06 (1) 323 2419
Gyógyászati felhasználás
Őssejt-transzplantáció és őssejt-terápia
A rutin orvosi gyakorlatban az őssejt-transzplantáció (vérképző őssejt transzplantáció) a világon már a 70-es évek óta alkalmazott eljárás és már 80-nál is több, súlyos betegség gyógyítása során alkalmazzák. Az őssejt-transzplantáció orvosi javallatának körébe leggyakrabban a vérképzőrendszert és az immunrendszert érintő kórképek, valamint daganatos betegségek és bizonyos anyagcserezavarok tartoznak.
A transzplantáció sikere függ a beteg életkorától, a diagnózistól, a betegség stádiumától. Ha például az időben kezelt leukémiás betegek őssejt-beültetést kapnak, 76 százalékuk meggyógyul, miközben a nem transzplantált betegeknél a gyógyulási arány csak 30 százalék. Az őssejt-transzplantációhoz felhasználható őssejtek a csontvelőből, a keringő vérből, vagy a köldökzsinórvérből nyerhetők.
A köldökzsinórvér őssejtek felhasználási lehetőségei alapvetően megegyeznek a csontvelői őssejtek felhasználási lehetőségeivel. Az első sikeres köldökzsinórvér őssejt-transzplantációra 1988-ban került sor. Azóta világszerte már több, mint húszezer egység köldökzsinórvér készítményt használtak fel. Az USA-ban 2009-ben végzett évi összes őssejt-transzplantáció során, a transzplantációkhoz felhasznált őssejtek forrását tekintve, a köldökzsinórvér eredetű őssejtek aránya elérte a 30%-ot, a 18 év alatti populációban pedig az 50%-ot is.
A rutin orvosi gyakorlat mellett világszerte számos orvostudományi kutatás foglalkozik általában az őssejtek, és speciálisan a vérképző őssejtek mellett a köldökzsinórvérben és a köldökzsinórban is nagyszámban megtalálható úgynevezett strómasejtek, vagy mesenchymalis őssejtek további felhasználási lehetőségeivel. A terápiás felhasználás szempontjából a mesenchymalis őssejtek a legígéretesebb felnőtt szervezetben is megtalálható szöveti őssejtek.
A jövő lehetőségei
Napjainkban számos kutatási program foglalkozik a felnőtt szervezetben is megtalálható szöveti őssejtek további orvosi felhasználási lehetőségeivel. Az alapkutatások eredményei leginkább az úgynevezett regeneratív vagy helyreállító orvoslás területén váltak eddig ismertté. A regeneratív orvoslás célja a baleset vagy betegség következtében elpusztult sejteknek és szöveteknek őssejt-terápia segítségével történő pótlása.
Sikeres állatkísérletek után számos betegségben már folyik az őssejt-terápia klinikai kipróbálása is. Bár a megcélzott betegségek skálája igen széles – még a legtöbbet vizsgált betegségek esetén is – csak nagyon korai kutatási tapasztalatokról beszélhetünk. Az őssejt-terápia orvosszakmai, etikai és jogi szempontból egyaránt a rutin orvosi gyakorlatban még nem alkalmazható eljárás. A rutineljárásként történő alkalmazására csak nagyobb számú betegen ellenőrzötten végzett vizsgálat lefolytatását, a biztonságos alkalmazhatóság igazolását, a mellékhatások megfigyelését, a kockázatok vizsgálatát követően kerülhet csak sor.
Állatkísérletek, és az egyelőre egyedi, vagy kis eset számú önkéntes betegen végzett klinikai vizsgálatok eredményei alapján az őssejt-terápia többek között alkalmas lehet szívinfarktus után a sérült szívizomsejtek pótlására, gerincvelő sérülésnél idegsejtek regenerálására, cukorbetegség gyógyítására inzulin-termelő sejtek létrehozásával, továbbá a központi idegrendszeri betegségek gyógyítására idegsejtek létrehozásával.
Mérföldkövek
1974. Napvilágot látott az első olyan publikáció, amely a köldökzsinórvérben lévő őssejtekről számolt be.
1983. Megfogalmazódott a köldökzsinórvér-őssejt beültetés lehetőségének gondolata a csontvelő transzplantáció lehetséges alternatívájaként. Az ötlet kidolgozása egy amerikai munkacsoport (Hal Broxmeyer és munkatársai) nevéhez fűződik.
1988. Sor került az első köldökzsinórvér-őssejt beültetésre. A beavatkozás során egy 6 éves Fanconi anaemiás fiúgyermek kapta meg identikus leánytestvére köldökzsinórvér-őssejtjeit. Az esemény Párizsban történt Eliane Gluckman professzor asszony irányításával az amerikai munkacsoport együttműködése mellett.
1992-1993. Létrejöttek az első köldökzsinórvér őssejtbankok világszerte (New York, Párizs, Milanó, Düsseldorf).
1993. Sor került az első nem rokon donoros köldökvér-őssejt traszplantációra (Duke University).
1995. Megalakult az első családi köldökzsinórvér bank (Family Bank), valamint köldökzsinórvér nyilvántartó rendszer (Cord Blood Registry) az Egyesült Államokban.
1997. A klinikai bevezetés szándékával először hajtottak végre köldökzsinórvér-őssejt beültetést felnőtt emberen. Az őssejt-készítményt laboratóriumi körülmények között felszaporították (ex vivo expandálták) annak érdekében, hogy a felnőtt szervezet számára a beavatkozáshoz elegendő őssejt-mennyiséget hozzanak létre. A beültetés, bár kísérleti jellegű volt, sikerrel zárult.
2000. Először használtak fel sikeresen két külön donortól származó köldökzsinórvér-őssejt mintát egy betegnél a transzplantáció során.